Személyiségszínek és MBTI: miben más a DISC-színteszt?

Ha már kitöltöttél egy Myers-Briggs-típusú kérdőívet, valószínűleg emlékszel a négy betűre, például az INTJ-re vagy az ESFP-re. Ha DISC-színtesztet töltöttél ki, egy szín maradhatott meg benned, vagy ami még hasznosabb, több szín kombinációja. Mindkettő úgy írja le az embereket, hogy segítsen az önismeretben és a munkahelyi beszélgetésekben. Érthető tehát, ha kíváncsi vagy, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, átváltható-e az egyik eredmény a másikra, és melyik segít jobban abban, amire választ keresel.

Ez az útmutató elfogulatlanul hasonlítja össze a kettőt. Bemutatja, mit ír le az MBTI és a négyszínű modell, mi a fő különbség egy típus és a színek kombinációja között, miért nem váltható át megbízhatóan négy betű egy színre, és hogyan használhatod mindkettőt anélkül, hogy bármelyik beskatulyázna. A ColorType független eszköz, nem áll kapcsolatban a The Myers-Briggs Company vállalattal, és a vállalat nem támogatja. Az MBTI és a Myers-Briggs Type Indicator a The Myers-Briggs Company védjegyei.

Mit ír le az MBTI?

Az MBTI a Myers-Briggs Type Indicator rövidítése. Típusrendszere azt írja le, miben különböznek az emberek aszerint, hogy hová irányítják az energiájukat, hogyan fogadják be az információt, és hogyan hoznak döntéseket. A kérdőív ezeket a különbségeket az önismeretet segítő formában rendezi el.

Az eredmény négy preferenciapárra épül. Mindegyik párnál az egyik vagy a másik oldalt jelöli meg. A négy preferencia együtt 16 típus egyikét adja ki, négy betűvel leírva.

A hangsúly a belső preferenciákon van: hogyan szeretsz feltöltődni, hogyan szereted feldolgozni az információt, és mit mérlegelsz döntés közben. Ezek a preferenciák a viselkedésedben is megjelennek, de a modell elsősorban arra figyel, ami a viselkedés mögött áll.

• Extraverzió vagy introverzió (E vagy I): elsősorban a külvilágból, az emberek és a tevékenységek közegéből merítesz energiát, vagy inkább a gondolataid belső világából.
• Érzékelés vagy intuíció (S vagy N): a konkrét tényeket és a közvetlen tapasztalatot részesíted előnyben, vagy inkább a mintázatokat és a lehetőségeket.
• Gondolkodás vagy érzés (T vagy F): döntéskor inkább a logikai következetességre támaszkodsz, vagy az értékeket és az emberekre gyakorolt hatást veszed figyelembe.
• Megítélés vagy észlelés (J vagy P): szereted lezárni a kérdéseket és előre megtervezni a dolgokat, vagy inkább nyitva hagyod a lehetőségeket, és menet közben alkalmazkodsz.

Mit ír le a négyszínű modell?

A színmodell a DISC viselkedési keretrendszer színekre épülő változata. A DISC eredetét általában William Moulton Marston 1928-ban megjelent, „Emotions of Normal People” című könyvéhez kötik. Négy dimenziót használ: dominancia (piros, az irányító), befolyásolás (sárga, a lelkesítő), stabilitás (zöld, a támogató) és lelkiismeretesség (kék, az elemző).

A középpontjában a megfigyelhető viselkedés áll, különösen a munkahelyen. Azt vizsgálja, hogyan viselkedsz, amikor dönteni kell, egy kolléga ellenvetést tesz, csúszik egy projekt, vagy egy ügyfél feldúltan telefonál. Nem a belső gondolkodási folyamataidat vagy a feltöltődésed módját próbálja megmagyarázni. A DISC-modellről szóló útmutatónk részletesebben bemutatja a négy színt.

A fő különbség: típus vagy színkombináció

Az MBTI a 16 típus egyikébe sorol. Minden preferenciapárnál az egyik vagy a másik oldalt jelöli meg, így az eredmény egyetlen négybetűs kód lesz. A típus egy teljes mintázatot képvisel, amelyet a leírás a másik 15 típustól elkülönülőként kezel.

A DISC-színteszt eredménye másképp működik. Mind a négy dimenzió pontszámot kap, és együtt jelenik meg az eredményben. Láthatod az elsődleges és a másodlagos színedet, valamint mind a négy szín százalékos arányát. Két ember eredményében egyaránt a piros állhat az első helyen, mégis jelentősen különbözhetnek, ha az egyiknél a kék, a másiknál a sárga a második. Az eredményt a színek teljes kombinációja adja, nem csupán a vezető szín.

Ez a különbség azt is meghatározza, hogyan beszélünk az eredményekről. Egy típusnál természetes kérdés, hogy melyikbe tartozol. Egy színkombinációnál inkább az számít, mennyi van benned az egyes színekből, és milyen helyzetekben jelennek meg. Egyik megközelítés sem jobb önmagában. Más kérdésekre válaszolnak.

Belső preferenciák és munkahelyi viselkedés

A második különbség az, hogy mit vizsgálnak. Az MBTI a belső preferenciákra összpontosít. Valaki egyértelműen az introverziót részesítheti előnyben, mégis vezethet lendületes csapatmegbeszélést. Ez a preferencia ugyanis azt írja le, honnan merít energiát, nem azt, hogy képes-e megszólalni.

A színmodell magára a viselkedésre figyel. Ha ugyanez az ember a megbeszélés végén döntést sürget, és lendületben tartja a beszélgetést, az eredményében hangsúlyos lehet a piros, függetlenül attól, mennyire fárad el utána. A két eredmény ugyanannak az embernek más-más rétegét írja le.

Ezért érezheted mindkét eredményt találónak. A négy betű segíthet megérteni, miért merít ki egy hosszú workshop, a színeid pedig azt tükrözhetik, miért téged látnak a kollégáid annak, aki lezárja a vitát. A kettő egyszerre is igaz lehet.

Egy költségvetési megbeszélés kétféle szemmel

Képzelj el egy költségvetési megbeszélést, ahol a csapatnak csökkentenie kell egy projekt kiadásait. Két kolléga ül egymással szemben. Az egyik még a megbeszélésen meg akar egyezni a csökkentésekről. A másik előbb szeretné megkapni a számokat, és a következő héten hozna döntést.

Az MBTI szemszögéből ezt olyan preferenciák mentén lehetne értelmezni, mint a megítélés és az észlelés, vagy a gondolkodás és az érzés. Ez a megközelítés arra kérdez rá, hogyan szereti a két ember feldolgozni az információt és meghozni a döntést. Így könnyebben megbeszélhetik, miért kényelmetlen számukra a másik módszere.

A színmodell a megbeszélésen látható viselkedést írja le. Az azonnali döntést sürgető kolléga piros módon viselkedik. Aki elkéri a számokat, és időt kér az ellenőrzésükre, kék módon viselkedik. Ha egy harmadik kolléga folyton azt kérdezi, hogyan érintik a csökkentések a projekten dolgozókat, az zöld szempontot tükröz. A színek nyelve gyakorlati lehetőségeket is kínál a megbeszélés vezetőjének: küldje el előre a számokat, tűzzön ki határozott döntési határidőt, és a csökkentések véglegesítése előtt beszéljék át az érintettekre gyakorolt hatást.

A két nézőpont mást ad. Az MBTI segít átgondolni a személyes preferenciákat. A színek közös, kevésbé hibáztató nyelvet adnak a csoportnak ahhoz, hogy megbeszéljék, hogyan működjön a következő találkozó.

Miért nem váltható át megbízhatóan az MBTI-eredmény színekre?

Sokan keresnek olyan táblázatot, amely a négy betűből megmondja a színt. Ilyen táblázatok találhatók az interneten, de az egy az egyben történő megfeleltetés nem illik a két modell működéséhez. Más dolgokat írnak le, más keretrendszert és más pontozási módszert használnak. Egy átváltási táblázat úgy kezeli őket, mintha ugyanannak a fogalomnak kétféle neve lennének, pedig nem azok.

Bizonyos jellemzők hasonlónak tűnhetnek a két modellben, de ezek a hasonlóságok nem teszik lehetővé az átváltást. Az alábbi összevetéseket fogalmi átfedésként kezeld, ne szabályként. A négy betűből nem következik egy adott színkombináció.

• Az extraverzió nem jelent automatikusan sárga vagy piros eredményt, még ha mindkét színhez társulhat is aktív, kifelé forduló tempó.
• Az introverzió nem jelent automatikusan zöld vagy kék eredményt, még ha mindkét színre jellemző is a megfontoltabb tempó.
• A gondolkodás preferenciája nem jelent automatikusan piros vagy kék eredményt, még ha mindkét szín hangsúlyt helyez is a feladatokra.
• Az érzés preferenciája nem jelent automatikusan sárga vagy zöld eredményt, még ha mindkét szín hangsúlyt helyez is az emberekre.
• A megítélés preferenciája nem jelent automatikusan kék eredményt, még ha a kéknek fontos is a rendszer, és a piros is előnyben részesítheti a lezárt döntéseket.

Mikor melyik eszközt érdemes használni?

Az olyan típusalapú eszközök, mint az MBTI, az önismerethez, a pályaválasztási lehetőségek feltérképezéséhez, valamint a gondolkodási és feltöltődési preferenciákról szóló beszélgetésekhez illenek. Segíthetnek átgondolni, miért adnak energiát bizonyos feladatok, míg mások kifárasztanak, vagy miért közelítesz másként egy döntéshez, mint a párod.

A viselkedésre épülő színeszközök a munkahelyi beszélgetésekhez illenek: csapatworkshopokon, a beléptetés során, egy vezetővel folytatandó nehéz beszélgetésre készülve, vagy amikor azt vizsgáljátok, miért akad el újra és újra egy feladat átadása. A színek nyelvét könnyű használni egy megbeszélésen. Ha azt mondod, hogy erősen jelen van nálad a zöld, és egy változás előtt időben szeretnél szólni róla, az eredményből gyakorlati kérés lesz.

Egyes szervezetek mindkettőt használják: az egyiket az egyéni fejlődéshez, a másikat a csapaton belüli kommunikációhoz. Ez a párosítás akkor működik a legjobban, ha senki sem próbálja mindenáron egymáshoz igazítani a két eredményt.

Hogyan használd mindkettőt beskatulyázás nélkül?

Mindkét eredmény kevésbé hasznos, ha állandó címkeként kezeled. Az alábbi szokások segítenek a helyükön kezelni őket.

Például egy mérnök, aki az introverziót részesíti előnyben, színeredményében pedig a piros és a kék vezet, elmondhatja az új csapatának, hogy a megbeszéléseken egyértelmű döntéseket sürget, de az ötletek helyszíni gyűjtése helyett szívesebben olvassa el előző este a javaslatokat. Így mindkét eredményt arra használja, amit az leír, és konkrét kérést fogalmaz meg a csapat felé.

• Mindkettőt arra használd, amit leír: az MBTI-t arra, hogyan szeretsz gondolkodni és feltöltődni, a színeket pedig arra, hogyan viselkedsz a munkahelyen.
• Nézd meg a teljes színkombinációt: a másodlagos színt és mind a négy szín arányát is vedd figyelembe, ne csak a vezető színt.
• Azt mondd el, mire van szükséged, ne csak azt, milyen vagy: kérd el a napirendet egy nappal előre a kollégádtól ahelyett, hogy pusztán közölnéd a típusodat.
• Számolj a viselkedés változásával: a színeredményed módosulhat egy új munkakör, egy új csapat vagy az önmagadról szerzett új felismerések hatására.
• Ne tulajdoníts túl nagy jelentőséget az ellentmondásoknak: ha a két eredmény eltérni látszik, valószínűleg más-más réteget írnak le.

Hogyan működik a ColorType-teszt?

A ColorType ingyenes, 21 kérdésből álló önkitöltős kérdőív, amely körülbelül öt percet vesz igénybe, és regisztráció nélkül használható. A négy dimenzióhoz tartozó kérdések vegyes sorrendben jelennek meg, a beépített következetességi ellenőrzések pedig összevetik az összetartozó kérdésekre adott válaszokat. Ha a válaszaid kevéssé következetesek, fokozott óvatossággal értelmezd az eredményt.

Az eredmény megmutatja az elsődleges és a másodlagos színedet, valamint mind a négy szín százalékos arányát. Holtverseny is előfordulhat, ilyenkor azonos pontszámokat látsz. A ColorType különálló, független eszköz. Nem ad meg és nem becsül MBTI-típust, az MBTI-eredmény pedig nem váltható át ColorType-eredményre.

Mire nem valók ezek az eszközök?

A ColorType a DISC viselkedési modellen alapuló, önkéntesen kitölthető önértékelő kérdőív. Nem klinikai vagy diagnosztikai eszköz, nem méri fel a mentális egészséget, és nem pszichometriai szempontból validált mérőeszköz. Viselkedési preferenciákat ír le, nem képességet, teljesítményt vagy emberi értéket.

Sem a színeredmény, sem a négybetűs típus nem lehet az egyedüli alapja a felvételnek, az előléptetésnek, az előszűrésnek vagy bármilyen, valakinek a megélhetését érintő döntésnek. Az önbevalláson alapuló eredmények azt tükrözik, hogyan látják magukat az emberek, a preferencia pedig nem ugyanaz, mint a teljesítmény. Az embereket érintő döntésekhez olyan bizonyítékokra van szükség, mint az interjúk, a munkaminták és az igazolt eredmények.